A jóga hatása először a fizikai testen érzékelhető, amely az egészség és az életerő fenntartásában nyilvánul meg. A jógagyakorlatok növelik a csont- és izomrendszer mozgékonyságát és erejét, fejlesztik a hajlékonyságot, serkentik a vérkeringést. Kedvezően befolyásolják az anyagcsere folyamatokat, növelik a tüdő kapacitását, segítenek megszabadulni a túlsúlytól, csökkentik a koleszterin és vércukor szintet. Hatékonyak a koncentrációs zavarok, ideggyengeség megszüntetésében. Mindenekelőtt azonban a fizikai és mentális betegségek megelőzésében van felülmúlhatatlan szerepük.

 A jógával elérhetjük gondolataink, vágyaink és az elménk működésének tisztulását, lecsendesedését, feloldódnak görcsös aggodalmaink, izgatottságaink.

Mi történik a testünkkel, amikor jógázunk?

Az ászanák (testhelyzetek) gyakorlása során:

- izmaink rugalmasabbá és erősebbé válnak, megerősödnek a csont közeli izmok, ezáltal javul a tartásunk

- ízületeink mozgásterjedemlme növekszik

- javítjuk az egyensúlyunkat, koordinációnkat, fejlesztjük állóképességünket

- keringésünk javul, idegrendszerünk működése kiegyensúlyozódik

- tudatosabbá tesszük a légzésünket

- javul az anyagcserénk, emésztésünk, immunrendszerünk

- a hormonális működésünk egyensúlyba kerül, javul pszichés állapotunk

- javul a szellemi és fizikai teljesítményünk

- megfiatalítjuk a testünket

Mi a jóga?

Az elme összpontosítása, megfegyelmezése, kontrollja, amely által az ember képes a lényegtelen dolgok figyelmen kívül hagyására, és a lényegesekre való odafigyelésre.

A jóga szentírások megfogalmazzák, hogy mit jelent a jóga:

összekapcsolódást jelent minden létező forrásával, Istennel, akit a különféle megértések szerint szerint 3 féleképpen foghatunk fel:

valamiféle személytelen energiaként (Brahman)

a mindenki szívében jelen lévő Felsőlélekként (Paramátmá)

a Legfelsőbb Személyként (Isvara-Bhagaván)

Patanjali szerint: A jóga az anyagi tudatfolyamok megfékezése.

Egy olyan folyamatra utal, amelyben az ember a teste és az elméje szabályozása által megpróbálja megismeri saját eredeti önvalóját, és a Legfelsőbb Személyt, Istent. E folyamat testi, mentális és transzcendentális aspektusai által az élőlény megtanul különbséget tenni a múlandó anyag és a transzcendentális örök lélek között.

Eredeti természetünk szerint az örök boldogság és béke jellemez bennünket. A jóga szentírásai többféle folyamatot javasolnak e cél elérése érdekében: az alapelvekben, gondolatvilágukban nem különböznek, ám más és más eszközt használnak. Lépcsőfokok ezek, amelyek egyre magasabb tudatszintre emelnek.

A jóga irányzatai

A jóga célját kutató ember valamilyen eszköz segítségével, rendszeres gyakorlás által halad az elérendő nem anyagi cél felé.

1. karma-jóga: önzetlen cselekedetek jógája

2. dzsnyána-jóga: transzcendentális tudás folyamata. A cselekedetkehez tudás is társul.

A lelki tudás egy jógát gyakorló személy számára elengedhetetlen. Ez a lelki tudás olyan fénybe helyezi a körülöttünk lévő világot, amely segít bennünket függetleníteni a szenvedést és stresszt okozó érzéktárgyaktól. 

3. Patanjali nyolcfokú astanga-jóga (rádzsa-jóga) rendszere: olyan rendszer, amely a jógára vonatkozó alapvető irányelveket és technikai utasításokat határozz meg valamennyi jógairányzat számára.

Nyolcfokú jógának azért nevezik, mert e rendszer megszerkesztője 8 lépcsőjét emelte ki az un. Jóga-létrának.

-      jama: erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek

1. Ahimsza (erőszakmentesség)

2. Szatja (igazmondás)

3. Asztéja (tisztességesség)

4. Aparigraha (harácsolási vágytól való mentesség)

5. Brahmacsarja (cölibátus)

-      nijama: szabályozzák az emberek szokásait és rendezik személyiségét.

1. saucsa (tisztaság)

2. szantósa (elégedettség)

3. tapasz (lemondás)

4. szvadjája (öntanulmányozás, önmegismerés)

5. isvara pranidhána (szentírások tanulmányozása)

-      ászana: ülő és egyéb testhelyzetek

-      pránájáma: A légzés szabályozása

-      pratjáhára: az érzékek visszavonása az érzéktárgyaktól

-      dhárana: koncentráció (fókuszált elme)

-      dhjána: a koncentrációnak egy fejlettebb állapota, amikor a koncentráció folyamatosan áramlik

-      szamádhi: lelki elmélyülés

4. Bhakti-jóga: a szunnyadó istenszeretet felébresztésének és Isten szolgálatának jógája.

A folyamat nemcsak abban segít, hogy a jógi megszabaduljon a születés és halál körforgásából (szamszára), s hogy elérje a transzcendentális (brahman) szintet, hanem abban is, hogy a gyakorló végül elérje Isten legmagasabb rendű lakhelyét (pramam padam), amely az élőlény eredeti otthona.

Valamennyi jóga a bhakti-jógában tetőzik. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-jóga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor dzsnyána-jógának hívják. Amikor az ember a dzsnyána-jógában a különböző testi gyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt astánga-jógának hívják. A csúcsot a bhakti-jóga jelenti, amikor a jógi eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.